A szociális gazdaság gondolata nem értelmezhető a szociális piacgazdasági „eszme” nélkül. A szociális piacgazdaság követelményeinek, értékrendjének meghatározása, illetve gyakorlatának kialakítása Ludwig Erhard (volt német kancellár, gazdasági miniszter) nevéhez fűződik, aki II. világháborút követően nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is megteremtette a szociális piacgazdaságot. Az erhardi szociális piacgazdaság alapelve: "Annyi teret adni a szabadpiaci gazdálkodásnak, amennyi lehetséges, s annyi teret az állami beavatkozásnak, amennyi feltétlenül szükséges."
Ebből a gondolatmenetből kiindulva
létrejött egy olyan értelmezési keret, amelyben a magyarra igen szűkítő
értelmezést sugalló módon szociális gazdaságra fordított kifejezéssel említjük
a „social economy” fogalmát. Ennek a tág fogalomnak a szűkítő, gyakorlatias és
a szakpolitikai valamint fejlesztéspolitikai keretek között aprópénzre váltott
értelmezése az EU gyakorlatában leginkább a foglalkoztatáspolitikai
eszköztárban jelenik meg. Tágabb értelmezésének és társadalmi folyamatok
változtatására is alkalmas hatásának kiaknázhatósága megköveteli a fogalom
nyitását, ám a jelenlegi helyzet ismertetéséhez a fogalom szoros értelmezéséhez
kötődő adatok segítenek hozzá.
Az Európai Unió egészében jelenleg közel 1 millió vállalkozást és a GDP és a foglalkoztatás 10%-át öleli fel a szociális gazdaság. Az elfogadott definíció szerint az alábbiak jellemzőek a szociális gazdaságban tevékenykedő szervezetekre:
·
Az egyéni és szociális célok előtérbe helyezése a tőkével szemben
·
Önkéntes és nyílt tagság
·
A tagság által gyakorolt demokratikus ellenőrzés (ez nem vonatkozik az alapítványokra, mivel ezeknek nincsenek tagjaik)
·
A tagok/felhasználók érdekeinek összeegyeztetése a közérdekkel
·
A szolidaritás és felelősség elveinek védelme, illetve alkalmazása
·
Autonóm irányítás és az állami hatóságoktól való függetlenség
·
A nyereség legnagyobb részét a fenntartható fejlődés céljaira, valamint a tagok érdekeit védő, illetve a közérdekű szolgáltatásokra fordítják.
A szociális gazdaság szereplői együttműködnek az állami szektorral, az önkormányzatokkal, a szakszervezetekkel és a hagyományos vállalkozásokkal is. Fejlődésük szempontjából meghatározó a hálózatépítés. A foglalkoztatásban és a gazdasági fejlődésben betöltött szerepe mellett az európai szociális gazdaság a társadalom fejlődéséhez is hozzájárul az alábbiakkal:
-
A szervezett civil társadalom egyik legfontosabb eleme
-
A szolidaritáson és az egyének aktív állampolgárrá válási folyamatán alapul
- Igen magas minőségű munkahelyeket, jobb életminőséget, új vállalkozási és munka kereteket hoz létre
-
Fontos szerepet tölt be a vidékfejlesztésben és a szociális kohézióban
-
Ösztönzi a társadalmi felelősségvállalás érvényesülését
-
A demokrácia egyik fontos tényezője
-
Piacok stabilitásához, pluralizmusához hozzájárul
-
Megfelel az EU prioritásainak és stratégiai céljainak
