Egy alternatív, emberközpontú megközelítés középpontjában a hallgatólagos tudások a látens készségek és implicit képességek állnak.
Ez a megközelítés az emberi kreativitásra épít a már megszerzett tudások, készségek és képességek felismerésével, kiterjesztésével és használatával. A cél képessé tenni az embereket arra, hogy ne csak azzal szembesüljenek, hogy mik nem, mire nem ’érdemesek’, hanem éppen ellenkezőleg milyen értékekkel, adottságokkal, készségekkel, tudásokkal rendelkeznek.
Valaki jól kommunikál, vagy jó az önkifejezésben, másoknak érzéke van a gyerekneveléshez, jól bánik a fiatalokkal, vagy éppen az idősekkel, megint mások amolyan ezermesterek, megjavítanak bármit, ami kezük ügyébe kerül, de vannak akik jó lovasok, vagy tehetségük van a nyelvekhez, van aki szeret utazni és jó tájékozódási készsége van - mind-mind olyan dolgok amelyeket anélkül végzünk, teszünk, használunk, hasznosítunk, hogy formálisan megtanulnánk, képzettséggel, ’papírral’ bírnánk róla.
A módszer lényege, hogy azonosítani kell
-
Mindazokat a dolgokat, amelyek bár az emberek tudnak, de még nem fogalmazták ezt meg maguknak (hallgatólagos tudás)
-
Amit
képesek csinálni anélkül, hogy ennek tudatában, vagy foglalkoztatási potenciáljával, relevanciájával tisztában lennének, (látens képesség)
-
Amit
jól csinálnak, amiben jók, amihez nagyon értenek, legyen az, az élet bármelyik területén (implicit készség)
Mindez persze nem jelenti azt, hogy az alapvető tudások és készségek ne lennének fontosak. Nyilvánvalóan az, hogy valaki tudjon olvasni, írni, számolni, számológépet kezelni stb. elengedhetetlen feltétele a foglalkoztathatóságnak, de ez önmagában nem elég. Fel kell tárni azokat a hallgatólagos tudásokat, látens képességeket és implicit készségeket, amelyek integrált részei a munka és a munkán kívüli világnak.
Központi szerepe van azonban még a személyiségnek, az értékeknek és elkötelezettségeknek is. A gyakorlatban ezek meghatározzák azokat a motivációkat, amelyek a tudások, a képességek és a készségek kiterjesztésére, tágítására, bővítésére vonatkoznak.
De ezek az alapvető tényezők hatással vannak többek között arra is, hogy valaki hogyan reagál különböző helyzetekre, hogyan képesek csapatban dolgozni, milyen érzéseket generálnak a kollégák körében. Ennyiben ezek az értékek, elkötelezettségek
és meggyőződések – anélkül, hogy a program foglalkozna bármilyen szinten is politika, vallási, vagy morális kérdésekkel – relevánsak a munka világában is.
