Egy mintaértékű kezdeményezés

A mintaértékűség meghatározásához a projekt célrendszeréből, filozófiájából kell kiindulnunk. „A szociális gazdaságban előállított termékek” SoPro projekt célja, hogy támogassa a cégek és a közintézmények, mint megbízói oldal együttműködését a szociális vállalkozásokkal. Kiváló minőségű fenntartható termékeket fejlesztenek ki (hulladék újrahasznosítással) és szolgáltatásokat hoznak létre, támogatják az eladhatóságukat, azért, hogy a széles nyilvánosság megismerhesse az ebben rejlő lehetőségeket.

A SoPro a fenntarthatóság szemszögéből nézve irányítja rá a figyelmet a szociális vállalkozások teljesítményeire, tevékenységük a térségi gazdálkodás társadalmi alkotóelemekkel kibővített egyvelege. Miben nyújt segítséget a SoPro?

-        Tanácsadás, közvetítés (cégek és közintézmények részére induló tanácsadás)

-        Innovatív termékfejlesztés

-        Szociális vállalkozások hálózatba szervezése

-        Együttműködések folyamatkövetése (kommunikáció, közvetítői tevékenység)

Tanácsadói, közvetítői tevékenységével a projekt az alábbi lehetőségeket biztosítja:

-        Szolgáltatások közvetítése

-        Termelési folyamatelem közvetítése (gyártás)

-        Hulladékhasznosítás és hulladék újrafelhasználás

-        Vállalati társadalmi felelősségvállalás jegyében termékfejlesztés cégek részére

A szociális gazdaságban előállított termékek és szolgáltatások bevezetése a cégeknél, a közintézményekben és a környezetükben a következő hatással bír:

Gazdasági szempontból: innovatív minőségi termékek és szolgáltatások születnek. A szolgáltatások és a megrendelések méltányos áron vehetők igénybe.

Ökológiai szempontból: A termékek előállítása és a szolgáltatások közvetítése során az ökológiai szempontokat figyelembe veszik. A cél, hogy lehetőség szerint fenntartható megoldások szülessenek.

Térségi szempontból: A szociális gazdaságban előállított termékek gyakran a közvetlen közelben valósulnak meg, ezzel hozzájárulnak a térségi szempontok megerősítéséhez.

Társadalmi szempontból: A SoPro kifejezetten a magáénak vallja a felelős vállalatmagatartás szemléletmódját. A cég és a közintézmény közös foglalkoztatási projekteken keresztül a társadalmi felelősségvállalás szempontjait erősíti. Nem adakozásról vagy jótékonykodásról szól, hanem egymás megbecsülésén alapuló értékes együttműködésekről.

A projekt szereplői hisznek abban, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek – tartós munkanélküli, fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberek is képes a közösség, a környezet javára tevékenykedni, értéket előállítani.  Abban is biztosak, hogy a hátrányos helyzetű emberekkel létrehozott vállalkozások is alkalmasak arra, hogy a piacon mérettessenek meg, minőségi termékeket, szolgáltatásokat kínáljanak, s mindezt megfizethető áron tegyék, s mindemellett szociális küldetést is teljesítsenek, tagjai munkavállalói iránt szolidárisak legyenek. Arról is meg vagyunk győződve, hogy a társadalmi célok iránti elkötelezettség, a szociális problémák megoldására vállalkozás nem zárja ki fizetős szolgáltatások nyújtását, nem jelentheti azt, hogy csupán állami támogatásokból vagy adományokból működő szervezetek adhatnak csupán szakszerű segítséget, hanem lehetséges ez olyan szereplők által is, akik maguk is a piacon szerzik meg bevételeiket.

A projekt viszont ennél sokkal többről szól, egy új fenntarthatóbb, együttműködőbb világról, amelynek felépítéséhez bizonyára fontos gondolatok fogalmazódnak meg a projekt során.

A szociális gazdaság Európában

A szociális gazdaság gondolata nem értelmezhető a szociális piacgazdasági „eszme” nélkül. A szociális piacgazdaság követelményeinek, értékrendjének meghatározása, illetve gyakorlatának kialakítása Ludwig Erhard (volt német kancellár, gazdasági miniszter) nevéhez fűződik, aki II. világháborút követően nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is megteremtette a szociális piacgazdaságot. Az erhardi szociális piacgazdaság alapelve: "Annyi teret adni a szabadpiaci gazdálkodásnak, amennyi lehetséges, s annyi teret az állami beavatkozásnak, amennyi feltétlenül szükséges."

Ebből a gondolatmenetből kiindulva létrejött egy olyan értelmezési keret, amelyben a magyarra igen szűkítő értelmezést sugalló módon szociális gazdaságra fordított kifejezéssel említjük a „social economy” fogalmát. Ennek a tág fogalomnak a szűkítő, gyakorlatias és a szakpolitikai valamint fejlesztéspolitikai keretek között aprópénzre váltott értelmezése az EU gyakorlatában leginkább a foglalkoztatáspolitikai eszköztárban jelenik meg. Tágabb értelmezésének és társadalmi folyamatok változtatására is alkalmas hatásának kiaknázhatósága megköveteli a fogalom nyitását, ám a jelenlegi helyzet ismertetéséhez a fogalom szoros értelmezéséhez kötődő adatok segítenek hozzá.

Az Európai Unió egészében jelenleg közel 1 millió vállalkozást és a GDP és a foglalkoztatás 10%-át öleli fel a szociális gazdaság. Az elfogadott definíció szerint az alábbiak jellemzőek a szociális gazdaságban tevékenykedő szervezetekre:

·                 Az egyéni és szociális célok előtérbe helyezése a tőkével szemben

·                 Önkéntes és nyílt tagság

·                 A tagság által gyakorolt demokratikus ellenőrzés (ez nem vonatkozik az alapítványokra, mivel ezeknek nincsenek tagjaik)

·                 A tagok/felhasználók érdekeinek összeegyeztetése a közérdekkel

·                 A szolidaritás és felelősség elveinek védelme, illetve alkalmazása

·                 Autonóm irányítás és az állami hatóságoktól való függetlenség

·                 A nyereség legnagyobb részét a fenntartható fejlődés céljaira, valamint a tagok érdekeit védő, illetve a közérdekű szolgáltatásokra fordítják.

A szociális gazdaság szereplői együttműködnek az állami szektorral, az önkormányzatokkal, a szakszervezetekkel és a hagyományos vállalkozásokkal is. Fejlődésük szempontjából meghatározó a hálózatépítés. A foglalkoztatásban és a gazdasági fejlődésben betöltött szerepe mellett az európai szociális gazdaság a társadalom fejlődéséhez is hozzájárul az alábbiakkal:

-        A szervezett civil társadalom egyik legfontosabb eleme

-        A szolidaritáson és az egyének aktív állampolgárrá válási folyamatán alapul

-     Igen magas minőségű munkahelyeket, jobb életminőséget, új vállalkozási és munka kereteket hoz létre

-        Fontos szerepet tölt be a vidékfejlesztésben és a szociális kohézióban

-        Ösztönzi a társadalmi felelősségvállalás érvényesülését

-        A demokrácia egyik fontos tényezője

-        Piacok stabilitásához, pluralizmusához hozzájárul

-        Megfelel az EU prioritásainak és stratégiai céljainak