Egy mintaértékű kezdeményezés

A mintaértékűség meghatározásához a projekt célrendszeréből, filozófiájából kell kiindulnunk. „A szociális gazdaságban előállított termékek” SoPro projekt célja, hogy támogassa a cégek és a közintézmények, mint megbízói oldal együttműködését a szociális vállalkozásokkal. Kiváló minőségű fenntartható termékeket fejlesztenek ki (hulladék újrahasznosítással) és szolgáltatásokat hoznak létre, támogatják az eladhatóságukat, azért, hogy a széles nyilvánosság megismerhesse az ebben rejlő lehetőségeket.

A SoPro a fenntarthatóság szemszögéből nézve irányítja rá a figyelmet a szociális vállalkozások teljesítményeire, tevékenységük a térségi gazdálkodás társadalmi alkotóelemekkel kibővített egyvelege. Miben nyújt segítséget a SoPro?

-        Tanácsadás, közvetítés (cégek és közintézmények részére induló tanácsadás)

-        Innovatív termékfejlesztés

-        Szociális vállalkozások hálózatba szervezése

-        Együttműködések folyamatkövetése (kommunikáció, közvetítői tevékenység)

Tanácsadói, közvetítői tevékenységével a projekt az alábbi lehetőségeket biztosítja:

-        Szolgáltatások közvetítése

-        Termelési folyamatelem közvetítése (gyártás)

-        Hulladékhasznosítás és hulladék újrafelhasználás

-        Vállalati társadalmi felelősségvállalás jegyében termékfejlesztés cégek részére

A szociális gazdaságban előállított termékek és szolgáltatások bevezetése a cégeknél, a közintézményekben és a környezetükben a következő hatással bír:

Gazdasági szempontból: innovatív minőségi termékek és szolgáltatások születnek. A szolgáltatások és a megrendelések méltányos áron vehetők igénybe.

Ökológiai szempontból: A termékek előállítása és a szolgáltatások közvetítése során az ökológiai szempontokat figyelembe veszik. A cél, hogy lehetőség szerint fenntartható megoldások szülessenek.

Térségi szempontból: A szociális gazdaságban előállított termékek gyakran a közvetlen közelben valósulnak meg, ezzel hozzájárulnak a térségi szempontok megerősítéséhez.

Társadalmi szempontból: A SoPro kifejezetten a magáénak vallja a felelős vállalatmagatartás szemléletmódját. A cég és a közintézmény közös foglalkoztatási projekteken keresztül a társadalmi felelősségvállalás szempontjait erősíti. Nem adakozásról vagy jótékonykodásról szól, hanem egymás megbecsülésén alapuló értékes együttműködésekről.

A projekt szereplői hisznek abban, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek – tartós munkanélküli, fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberek is képes a közösség, a környezet javára tevékenykedni, értéket előállítani.  Abban is biztosak, hogy a hátrányos helyzetű emberekkel létrehozott vállalkozások is alkalmasak arra, hogy a piacon mérettessenek meg, minőségi termékeket, szolgáltatásokat kínáljanak, s mindezt megfizethető áron tegyék, s mindemellett szociális küldetést is teljesítsenek, tagjai munkavállalói iránt szolidárisak legyenek. Arról is meg vagyunk győződve, hogy a társadalmi célok iránti elkötelezettség, a szociális problémák megoldására vállalkozás nem zárja ki fizetős szolgáltatások nyújtását, nem jelentheti azt, hogy csupán állami támogatásokból vagy adományokból működő szervezetek adhatnak csupán szakszerű segítséget, hanem lehetséges ez olyan szereplők által is, akik maguk is a piacon szerzik meg bevételeiket.

A projekt viszont ennél sokkal többről szól, egy új fenntarthatóbb, együttműködőbb világról, amelynek felépítéséhez bizonyára fontos gondolatok fogalmazódnak meg a projekt során.

Hogyan változott meg a munka világa?

Napjainkban a foglalkoztathatóság, a foglalkoztatás körülményei és elvárásai drasztikus változásokon mennek át. A szervezetek maguk is új kihívások, új elvárások által folyamatos változás állapotában vannak, szinte állandóan újra ’kitalálják’ magukat. Ahogy a szervezeti struktúrák, úgy a munkakörök és az azokhoz kapcsolódó szabályok és elvárások is folyamatosan változnak. Csakúgy, mint az oktatás, a képzés, a továbbképzés.  A gyors változások elértéktelenítik a munkakörökhöz, speciális munkafeladatokhoz kapcsolódó tréningeket.

Növeli ugyanakkor az élethosszig tartó tanulás értékét legyen az formális, informális, vagy non-formális, különös tekintettel:

-        Nem csak az állásokhoz kötődő, de az attól független felelősségekre és tevékenységekre;

-        A változásokra való felkészülés a multifunkciós feladatmegoldások és multifunkciós készségek fejlesztésével;

-        A szabályok szerinti tanulás helyett a tevékenység általi tanulás (”csinálva tanulni”) (azaz szabályorientált helyett tapasztalatorientált megközelítés) hangsúlyozása sokkal inkább segíti a változásokhoz való konstruktív alkalmazkodást;

-        Lehetővé tenni az alkalmazkodóképesség demonstrálását, mintegy-fajta hozzáadott érték mind a munkavállalók mind a munkaadók számára.

Küldetés: „Ahelyett, hogy az embereket szabnánk a munkahelyekhez, a munkahelyeket kell az emberekre szabni.”

A fentiek érdekében a SoPro projektben alkalmazott humán menedzsment módszertan alapján a következőket javasoljuk a munkatársak, önkéntesek foglalkoztatásánál:

-        Világossá tenni, hogy a foglalkoztatási potenciál nem kizárólag formális képzettségből áll. A nem-formális, implicit, látens tudások, készségek, képességek legalább ugyanúgy munka kompetenciákat képeznek.

-        Tudatosítani az emberekben, hogy a nem-munka jellegű tapasztalatok is relevánsak a munka világában is, ezek is foglalkoztatási potenciált jelentenek.

-        A vizsgált és értékelt kompetenciákat kiterjeszteni a munkaügyi szolgáltatásokba, a kiközvetítések gyakorlatába ezeket beépíteni.

-        Javítani az emberek számára a munkában megtalált önmegvalósítást, elégedettséget, önkiteljesedést.

-        Modernizálni a vállalatokon belüli munkaszervezési formákat, melyek jobban illeszkednek a munkavállalók igényeikhez, családi, szakmai szükségleteikhez.

Mindezekkel elő lehet segíteni a gazdasági, társadalmi hatékonyságot, a dialógust és az együttműködést a munkavállalók és a munkaadók között, valamint növelni az innovációs készséget.

Mit nevezünk látens tudásnak, és mire jó az?

Egy alternatív, emberközpontú megközelítés középpontjában a hallgatólagos tudások a látens készségek és implicit képességek állnak.

Ez a megközelítés az emberi kreativitásra épít a már megszerzett tudások, készségek és képességek felismerésével, kiterjesztésével és használatával.  A cél képessé tenni az embereket arra, hogy ne csak azzal szembesüljenek, hogy mik nem, mire nem ’érdemesek’, hanem éppen ellenkezőleg milyen értékekkel, adottságokkal, készségekkel, tudásokkal rendelkeznek.

Valaki jól kommunikál, vagy jó az önkifejezésben, másoknak érzéke van a gyerekneveléshez, jól bánik a fiatalokkal, vagy éppen az idősekkel,  megint mások amolyan ezermesterek, megjavítanak bármit, ami kezük ügyébe kerül, de vannak akik jó lovasok, vagy tehetségük van a nyelvekhez, van aki szeret utazni és jó tájékozódási készsége van - mind-mind olyan dolgok amelyeket anélkül végzünk, teszünk, használunk, hasznosítunk, hogy formálisan megtanulnánk, képzettséggel, ’papírral’ bírnánk róla.

A módszer lényege, hogy azonosítani kell

-        Mindazokat a dolgokat, amelyek bár az emberek tudnak, de még nem fogalmazták ezt meg maguknak (hallgatólagos tudás)

-        Amit képesek csinálni anélkül, hogy ennek tudatában, vagy foglalkoztatási potenciáljával, relevanciájával tisztában lennének, (látens képesség)

-        Amit jól csinálnak, amiben jók, amihez nagyon értenek, legyen az, az élet bármelyik területén (implicit készség)

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az alapvető tudások és készségek ne lennének fontosak. Nyilvánvalóan az, hogy valaki tudjon olvasni, írni, számolni, számológépet kezelni stb. elengedhetetlen feltétele a foglalkoztathatóságnak, de ez önmagában nem elég. Fel kell tárni azokat a hallgatólagos tudásokat, látens képességeket és implicit készségeket, amelyek integrált részei a munka és a munkán kívüli világnak.

Központi szerepe van azonban még a személyiségnek, az értékeknek és elkötelezettségeknek is. A gyakorlatban ezek meghatározzák azokat a motivációkat, amelyek a tudások, a képességek és a készségek kiterjesztésére, tágítására, bővítésére vonatkoznak.  De ezek az alapvető tényezők hatással vannak többek között arra is, hogy valaki hogyan reagál különböző helyzetekre, hogyan képesek csapatban dolgozni, milyen érzéseket generálnak a kollégák körében. Ennyiben ezek az értékek, elkötelezettségek és meggyőződések – anélkül, hogy a program foglalkozna bármilyen szinten is politika, vallási, vagy morális kérdésekkel – relevánsak a munka világában is.